káveautomata bérlés akció
a Nestlé csoport tagja - kávézás velünk Rendelhető kávé fajták, típusok Kényeztető kávészünet Kávéautomata és kávégép bérlési lehtőségink Kávégép, kávéautomata bérlés szolgáltatásunk lépjen velünk kapcsolatba
 


Érdeklődés:                                                                                                                                                                                                               

E-mail cím:* Név, Cégnév: Telefonszám:
Hányan dolgoznak a cégnél? Milyen kávéfőzőt szeretnének?
Legfrissebb blogbejegyzéseink:
Copyright © All right reserved for Jede Kávé Kft. - Jede Kávé - Kávéautomata bérlés, kávégép bérlés



Tíz érdkes állítás a kávéról 10/10:

A kávé a második legnagyobb volumenben értékesített árucikk a világon az első az az kőolaj, és mivel tudjuk hogy a kávé egyben alternatív üzemanyag, nem hisszük, hogy sokáig meg tudná őrizni a kőolaj első helyét :)


Tíz érdekes állítás a kávéról 10/8:

Több, mint 500 milliárd kávét iszunk meg világ szerte egy évben, ennek több mint felét a reggeli közben fogyasztjuk el.


Tíz érdekes dolog a kávéról 10/7:

A több mint 50 fajta hivatalosan elfogadott kávé létezik a világon, és mégis a csak az arabica és robuszta kávé az, amit a valóságban használunk. Mi már sok más típusú kávét kipróbáltunk, így mindenkinek ajánlom, ha van rá lehetőség próbáljon ki más fajta kávékat is.


Tíz érdekes állítás a kávéról 10/4:

Az eszpresso az nem egy kávébab fajta, hanem egy ital. Jobban mondva egy elkészítési mód. Azt hiszem ez a tévhit az espressoról a miatt alakulhatott ki, hogy rengeteg gyártó nevezi valamilyen megfontolásból az általa értékesített kávébabot espresso kávébabnak. Ezt látva az emberek arra következtetésre juthatnak, hogy az espresso az egy kávéfajta, pedig a valóság az az, hogy ez csak egy marketing fogás.


Tíz érdekes állítás a kávéról: 10/2

A mai rohanó világban hajlamosak vagyunk arra, hogy kizárólag a nagy nevű multi cégek kávézóit választani Starbucks, CoffeeShop Company, Costa Kávé, azonban érdemes tudni, hogy a legfinomabb kávék, amiket életemben ittam egytől egyig kis pörkölő üzemekből származtak, így azt ajánlom ha legközelebb kávézot keresel ne a Starbucks vagy a Costa kávéra keress rá, hanem kávézó vagy kézműves kávé.

Az olasz kávégépek története


Honnan ered az olaszok híresen jó kávéja? Mitől ismerhető fel szinte azonnal, hogy egy kávé Itáliából származik? Nos, e dél-európai nép már a XX. század hajnalától kezdve foglalatoskodik azzal, hogy minél tökéletesebbé varázsolhassa kávéit, és ezzel együtt természetesen az azokat előállító kávégépeket is. Csak Olaszországban napjainkban mintegy harminc kávégépgyártó versenyez egymással, és mivel a konkurenciaharc állandó, a kávégép bérlés, eladás piacán nem lehet mással jó eredményeket elérni, mint azzal, hogy a lehető legminőségibb terméket állítsák elő.

Akárhová ül is be az ember egy jó kávéra, az itallapon rendre ugyanazokkal a nevekkel szembesül - macchiato, espresso, cappucino, akár a Corleone-család névlistája, csupa olasz elnevezés. Hogy ez így van, és a XVII-XIX. század bécsi, pesti kávékultúrájában fogant kávék helyett olasz fogásokkal találkozhatunk mindenhol, a XX. század korai szakaszában feltalált sajátos kávéfőzési mód, egy új találmány elterjedésének köszönhető. Ez a gép a presszókávéfőző volt.

Hogy pontosan ki készíthette el a valóban legelső presszókávéfőzőt, azt nem tudjuk megmondani - az azonban biztos, hogy az első, aki szabadalmaztatta is ezt a találmányt, Luigi Bezerra volt, üzletember és későbbi kávégépgyáros. Szerkezetét 1901-ben jegyeztette be hivatalosan. Bezerra, akinek célja az volt a presszógép megépítésével, hogy munkásai kávészünetét lerövidítse, gyakorlatilag a mai kávéfőzők egyenes ági ősét alkotta meg - az általa kidolgozott módszer lényege az eltelt évszázad dacára is változatlan.

A századelős módszer ugyanakkor természetesen sokkal kevésbé volt hatékony, mint a modern kávéfőzők. Bár már akkor is használtak külön vízmelegítő kannát, zárt csőrendszert és több kifolyócsapot, illetve kisebb-nagyobb, cserélhető szűrőt, a vizet még kézi erővel kellett átpréselni a szűrőkön, és a keletkező nyomást is nyomásmérővel és biztonsági szeleppel kellett folyamatosan ellenőrizni és biztonságos szinten tartani.

Az olasz gyáros legnagyobb újítása maga a módszer volt, nem is elsősorban a szerkezet. Bezzera megteremtette az espresszót, ezzel jelentős mértékben előremozdítva a kávékultúra fejlődését, korai lökést adva a kávéházi kultúra, később a kávégépek elterjedése, a kávégép bérlés területeinek.

Az espresszó kávé lényege, hogy a vízgőzt a korábban megőrölt kávészemeken préseli keresztül a gép, így az elkészült ital a lehető legtöbbet őriz meg a kávé eredeti ízéből és aromájából. Ezen kívül, mivel a vízgőz előállításához a vizet legalább száz fokra fel kell melegíteni, nem csak a szennyeződésektől szabadítja meg az eljárás a végterméket, de a kellemetlen ízű csersavtól is, innen a keserű íz.

A keserű ízen később Giovanni Achille Gaggia segített? aki egy új alkatrész, pontosabban egy rugós csapszelep beiktatásával oldotta meg, hogy kevesebb gőzzel, 90 Celsius-fok hőmérsékleten is át lehessen nyomni a vizet a kávén - ennek az eredménye mellesleg a kávé tetején keletkező hab is.

Az olasz kávékultúra és kávégép-gyártás nem csak messze földön híres, de egyben óriási verseny is. Nem véletlen, hogy ilyen minőségűek az olasz termékek, a gyilkos konkurenciaharc egy évszázada során kupálódtak ki ilyen profivá a szakemberek.

Már Bezzera saját találmányának széles körű elterjesztése, a nagybani gyártás megindítása is egy másik olasz, Desiderio Pavoni nevlhez fűződik. Ő volt egykori alapítója a még ma is jó hírnévnek örvendő La Pavoni kávé- és kávégépgyártó manufaktúrának.

A gyártók gyilkos versenyt folytattak az elsőségért, egy-egy új találmány, fejlesztés néha csak hónapokkal keröülte el egymást a különböző konkurens kávégépgyártó cégek repertoárjában. Kezdetben sok mai nagy kávégépgyártó alapítója dolgozott együtt - Gaggia például ekkor még a Faema későbbi tulaja, Ernesto Valente munkáját is magáénak tudhatta.

Folytatása következik...


***

A kávégép és kávéautomata bérlés története

A kávégép történelme egészen régre nyúlik vissza. kávégép bérlés
A kávéautomaták az 1950-es évektől egyre nagyobb népszerűségnek örvendtek. Kezdetben a kávégép és kávéautómata igen drága volt, ezért egy közepes méretű vállakozás nem engedhette meg magának, hogy sajátja legyen.

Azonban egy svéd származású testvérpár az Egyesült Államokból hazatérve, úgy itélte meg, hogy nagy igénye lenne a kisebb cégek körében is kávégépekre, ha ahhoz olcsóbban lehetne hozzájutni. Ezt felismerve a testvérpár 1969-ben létre hozta saját kávéautomata bérlésre specializálódott cégét, melyet Jedének neveztek el. A testvérpár ötlete beigazolódott, hiszen hihetetlen siker történetet írtak a fivérek.

Már az 1950-es évektől kezdve látható volt, hogy a magas tőke igény miatt a kávégép bérlés megoldás lehet azon vállalatok számára, melyek nem kellőképpen likvidek ahhoz, hogy saját tőkéből vásároljanak kávéautomatát. A 60-as évek elejétől kezdett kiépülni egy vállalkozói réteg, mely kifejezetten a kávéautomata bérbeadásra specializálódott.

Mi itt a Jedekávénál úgy gondoljuk, nem elég tőkét fektetni egy vállalkozásba, ahhoz hogy az sikeres legyen, értéket kell közvetíteni vásárlóink, és potenciális vásárlóink felé. Partnereink, akik tőlünk bérelik kávégépeiket minden esetben a Nestlé átal meghatározott kiemelkedő minőségű szolgáltatást élvezik. Fontosnak tartjuk, hogy a kávéautomata bérlés területén is érvényesíteni tudjuk az ugynevezett "hozzá adott érték" modellt, melynek lényege, hogy a kávégép bérlést, mint egy szolgáltatást értelmezzük, és igyekszünk vásárlóink és jövendőbeli vásárlóink igényeit maximálisan kielégíteni. Szolgáltatásunkkal megkönnyítjük ügyfeleink mindennapi életét, teszük mindezt úgy hogy, 10/8 esetben ügyfeleink, akik tőlünk bérlik kávégépeiket, pénzt spórolnak meg.

A kávéautomata bérlés manapság, elfogadott és közismert jelenség. Az utóbbi másfél évtizedben egyre inkább jellemző, hogy a cégek külső "beszállítókat" alkalmaznak (outsourcing-olnak), így van ez a kávégépek bérlésének területén is, hiszen a cégek 90%-ának nem méretgazdaságos egy komplett flotta kezelő divízót kiépíteni, mely a cég autóit kezeli, vagy egy profi HR csapatot alkalmazni, csak azért mert évente, egy új értékesítő kollégára van szükség.

A kávégép bérlés esetén is megfigyelhető, hogy egyre általánosabb kifejezéssé válik a kávé szolgáltás, mely szó egyszerre fogalalja magába a kávéautomata bérlését, a kávégép szervízelését, a megfelelő minőségű kávé biztosítását, és minden egyéb kiegészítő bizotsítását, mely elengedhetetlen a kávézáshoz. Mi a Jedekávénál azt valljuk, hogy nem pusztán egy kávégépet adunk bérbe, vagy nem pusztán kávét értékesítünk, mi egy komlpex szolgáltatást és nyújtunk, mely természetesen, magába foglalja a kávéautomata bérbe adását is, vagy annak kihelyezését, de mi ennél egy komplexebb szolgáltatást kínálunk, mellyel egyszerre veszünk le minden kávézással kapcsolatos gondot ügyfeleink válláról. 

Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy a kávé felpörgeti az agyműködésünket, segíti a testi fittségünket, és egy hideg téli nap felmelegít minket a munkába érve. Tehát elmondhatjuk általánosságban a társadalom tisztában van a kávé pozitív hatásaival, azonban csak kevesen ismerik az Espresso  gépek történetét, így ezt a sorozatot a kávégépek történetének felkutatására szánjuk. Bízunk benne, hogy igen érdekes lesz, és igen tanulságos is.

Egy igen érdekes tanulmányt dolgozunk fel a kávé jótékony hatásával kapcsolatban. Fontos számunkra, hogy partnereink tisztában legyenek, azzal hogy mennyit profitálnak abból, hogy a kiváló minőségű Zoegas, Lazzarin, és Nescafé kávét fogyasztják.

A tanulmányt Ágoston Csilla, és Kostyál Gergely nevéhez köthető. A kreativitás vizsgálata mint, olyan a kevéssé kedvelt téma ezen tudományterület szakértőinek. Amit szerzőpárosunk elsősorban vizsgált az áttetten a koffein hatása a kreativitásra, hiszen első lépésként az arousalszint és a kreativitás között összefüggést vizsgálták, majd az arousalszint és koffein közötti kölcsönhatást járták körül szerzőink, azaz miként hat az elfogyasztott kávé mennyisége az arousalszintjére az egyénnek.

Torrance féle kreativitást mérő teszt az egyik legnépszerűbb teszt a kreativitás mérésére. A teszt a verbális és figurális kreativitást méri.  Verbális kreativitás alatt azt értjük, hogy a vizsgált időszak alatt a teszt kitöltőnek mennyire kreatív a verbális kifejezőkészsége, a figurális tesztek pedig rajzokon és ábrák segítségével mérik ugyanezt.

Bezzer rájött, hogy ha a főzés folyamatára rásegít nyomás alkalmazásával, az egész kávékészítés sokkal kevesebb időt vesz igénybe. A gép, amelyet nem túl fantáziadúsan a “gyorskávé-gép”néven kezdtek emlegetni, 1905-ben került eladásra, új tulajdonosa, Desidero Pavoni pedig ez alapján már egy új, ügyesebb gépet épített meg, amely egy dugattyú segítségével juttatott vizet a kávébe egy csövön keresztül.

Laurens volt az aki először készített kávégépet 1818-ban. A gépet folyamatosan bütykölték és tovább fejlesztették, érdekesség, hogy ehhez a géphez pontosan ugyanannyi szabadalmat fejlesztett nő mint férfi, ez abban az időben igen ritka volt. Az évek során a kávégép egy megbízható géppé vált, melyet egyszerű és könnyű használni. A hatvanas években fejlesztették ki az első filteres kávéfőzőt, melynek segítségével még egyszerűbbé vált a kávégép használata.

Sok féle kávégép stílus született az évek alatt, kezdetben nem a dizájn volt a legfontosabb, aztán fokozatosan egyre letisztultabb formát kaptak a kávéfőzők, és egyre több nagy háztartás elektronikai cég kezdett ilyen készülékeket gyártani.

Hogyan került előtérbe az espresso?

Egy kecske pásztor fedezte fel az espresso hatását, és egy éhes fáradt vándor fejlesztette tovább, az espresso italt, mely megfelelő mennyiségű plusz energiát adott nekik.

A kecskepásztor, akiről említést tettünk, idővel felfigyelt arra, hogy kecski úgy viselkednek, mintha valahonnan többletenergiához jutottak volna. Nyájának keresése közben fedezte fel, hogy az állatok egy bozótosban piros bogyókat legelnek. Mivel kíváncsi természet volt, ő is kipróbálta a bogyót - ezután pedig azt vette észre, hogy sokkal élénkebb, energikusabb lett.

Ugyanekkor mindezt a megfáradt utazó is megfigyelte, és úgy döntött, szintén kipróbálja a jelenséget. Mivel ugyanazokat a reakciókat figyelte meg saját magán, mint korábban a kísérletező kedvében lévő pásztoron, rájött, hogy itt valami jelentős dologra bukkantak rá.

Az utazó eltett néhányat a bogyókból, és később szülővárosába hazatérve azzal kísérletezett, hogy különféle italokba keverte bele őket. Innen származik tehát az ötlet.

***

A magyar kávégépek törénete

Ha az embert arról kérdezzük, szerinte honnan ered a magyarországi kávékultúra, a legtöbbeknek elsőre a Pilvax és a reformkor ugrik be - a kávéházak kora, amikor ezek az intézmények az értelmiség és a politikai élet pezsgő otthonai voltak. A bécsi és nyugat-európai befolyást megelőzően azonban már létezett hazánkban kávézás - ezt pedig elsősorban a törökök hozták el nekünk az alatt a másfél évszázad alatt, mialatt Magyarország nagy része az ő uralmuk alatt állt.

Igazi kávékultúra azonban csak később, az európai hatások begyűrűzésével teremtődött meg itthon. Meglepő lehet, hogy az első komolyabb kávéházat nem a XIX. században, hanem már 1714-ben megnyitotta egy korabeli rác kereskedő, akit mi, az utókor már csak Kávéfőző Balázs (Cavesieder Blasius) néven ismerünk. Természetesen ez az intézmény is Pest vonzáskörzetében várta vendégeit, hiszen itt tartották az ország kereskedelmi és kulturális élete számára kiemelt fontosságú, negyedévente megrendezett vásárokat.

A század végére aztán egyre népszerűbbé vált mind a kávézás tevékenysége, mint maguk a kávéházak. A reformkor során igazán virágzásnak indul, és két évszázad alatt, a kávésjog korlátozásának eltörlése után fővárosunkat ellepik a kávéházak, a XIX. és a korai XX. század társadalmi életének központjai. Pesten és Budán több száz kávézó nyitja meg kapuit, a Pilvaxtól a New York kávéházon át az Abbaziáig, a Bergerig, Helvetiáig és a Belvárosi Kávéházig.

A kávéházak csakhamar a kulturális élet legpezsgőbb színhelyeivé váltak - művészek, írók, költők, újságírók, politikusok vitatták itt meg egymással a közéleti és kulturális eseményeket, belföldi és külföldi folyóiratok százait olvashatták, és mindeközben a kávék és teák terén olyan szakértelemmel elkészített frissítőket fogyasztottak, melyeket egész Európa megirigyelt. A fővárosok, Pest és Buda kulturális centrumai voltak ezek az intézmények még a századelőn is, amikor a világháború előtti zsúfolt városi élet elől sokan kerestek itt menedéket.

A kávéházaknak azután a világháború korának eljövetelével leáldozott Magyarországon. Bár az 1930-as években hazánkban is elterjedő eszpresszó valamennyire fellendítette a kávéfogyasztást, az intézmények legtöbbje a kommunizmus évei alatt eltűnt - bezárt, vagy bezáratták. A kulturális élet résztvevőinek továbbra is kedvelt találkozóhelyei maradtak az utolsó megmaradt kávézók, ezeket azonban értelemszerűen a kommunista uralom alatt a közemberek igyekeztek nagy ívben elkerülni. A kávézás maga luxussá vált, a minőség romlott, a tömegtermelés siralmas állapotot hozott.

Napjainkban, a rendszerváltás óta eltelt években a kávé már nem tekinthető luxuscikknek, sokkal inkább a mindennapi élet része. A legtöbben el sem tudják képzelni napjukat a reggeli kávé nélkül. A kávézók a fővárosban ismét elszaporodtak, a modern világban azonban régi fényüket nem nyerték vissza ezek az intézmények. Bár számos kávéház igyekszik minőségi, különleges, nagy gonddal elkészített termékeivel kiemelkedni a tömegből, a legtöbb kávézó inkább a mindennapi közösségi élet színterévé alakult át, és többé már nem őrzi kiemelt kulturális szerepét, amely az elmúlt évszázadokban kialakult, híressé lett, majd elenyészett.

***

A kávé és a koffein jótékony hatásai

A közbeszédben sokszor felemlegetik, a kávé milyen negatív hatással lehet az emberre, bár a kutatások alapján ez nem támasztható alá egyértelműen. Emellett számos pozitív hatását is felfedezték az évek során - néhány éve például azt állapították meg, hogy a kávéfogyasztók nagyobb eséllyel kerülhetnek el olyan betegségeket, mint a máj- és vastagbélrák, a 2-es típusú cukorbetegség vagy akár a Parkinson-kór. Itt elsősorban nem a koffeinről, hanem magáról a kávéról van szó, mivel a kutatások szerint a jótékony hatások, például az Alzheimer vagy a prosztatarák előfordulásának csökkenése a napi 3-5 csészét fogyasztóknál a koffeinmentes kávé fogyasztásakor is jelentkeznek.

Az éberségért persze elsősorban a koffein a felelős, az agyműködést azonban szintén nem ez serkenti leginkább - a kávé keveréke ugyanis elsőrangú antioxidáns, segíti a szervezet anyagcseréjét. Ugyanakkor a koffein is lehet pozitív hatással az emberre.

A kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy koffein fogyasztásakor javul az ember információfeldolgozási hatékonysága, az EEG-vizsgálatok alapján pedig bizonyított, hogy stimulánsként hat az agyra. Növeli az éberséget, csökkenti a fáradtságérzetet és a magas fokú koncentrációt igénylő feladatok esetében észrevehetően növeli a teljesítményt.